AZ ORMÁNSÁG BEMUTATÁSA
Az Ormánság növény- és állatvilága igen gazdag. Egyes helyeken ritka és gazdag populációk élnek. A Dráva folyó mentén húzódó növényzet, a fűz-és nyárligetek, a tölgy-kőris-szilfaligetek igen érdekesek mind látvány, mind pedig természetvédelmi szempontból. Az Ormánság két tipikus fajtája a szlavóniai tölgy és a magyar kőris. Az Ormánság egyéb nevezetes fái a szilfa, a nyár, a kék bükk. A rekettyés a vízililiom és a vízigesztenye élőhelye, a védelem alatt álló mezőkön a liliomok és az íriszek különböző fajtái találhatók. A madár - és vadállomány szintén igen gazdag. A terület jellegzetes madarai a fekete gólya, a kopaszfejű réti sas, a fekete kánya, a sólyom az egerészölyv, a hangyászölyv, a partifecske, a jégmadár. Ezek nagy része védelem alatt áll. Az égerbozótos vízfolyásokban szarvasok, őzek, vaddisznók gyönyörű példányai élnek.
A természeti kincseket tovább gazdagítják az olyan mesterséges építmények, mint a sellyei Draskovich-kastély és az azt övező park, ami Dél-Dunántúl legjelentősebb arborétuma, sok ritka növénnyel. Ebből adódóan az Ormánság növény- és állatvilága igen gazdag. A világon egyedülállónak mondható a Gím szarvas populáció amelyet Gróf Draskovich Iván vadgazda és vadnemesítő telepített be. Továbbá nagy számban található vaddisznó, őz, aranysakál és több apróvad is. Növényzete a Kocsányos, valamint a Szlavón tölgy, továbbá a Kőris, Éger, Fűz, Nyár és más fafajok.
|
Adorjás
Műemléki védettségű az országos hírű 1837-ben épült festett, fakazettás ormánsági temploma.
A településen világháborús emlékpark
található milleneumi kopjafával, mely Szatyor Győző alkotása.
A Dráva völgyében megbújó település, neve már a középkori forrásokban is megtalálható.
Építészeti értékei közt az 1840-1844 között épült templomot
valamint egy népi lakóházat érdemes megemlíteni.
Besence
Az írott források már 1338- ból említik a község nevét. Területén a római időkből származó ezüstérmékkel teli fazekat találtak. A falu művelődési házzal és református templommal rendelkezik.
A falu közelében található vadászterület tulajdonosa a Mecseki
Edészeti Rt.
Bogádmindszent
A falu neve írott forrásokban már 1276-ban előfordul. A bogádmindszenti Kisbogád-dűlőben a rézkor késő szakaszában élt Péceli kultúrára vonatkozó leletek kerültek elő.
Építészeti értékei közül kiemelkedő a római katolikus templom, mely a térség legrégibb temploma.
A település legfőbb vonzereje
az itt húzódó Duna-Dráva Nemzeti Park, mely igen gazdag növény-és állatvilággal
rendelkezik, sok védett ritkasággal büszkélkedhet.
Cún
A település a Dráva árterületéhez tartozik. A község értékét
leginkább a hozzá tartozó csodálatos, egyes helyeken szinte érintetlen természetvédelmi
külterület növeli. Cun község belterületét képezi a természetvédelmi tájba belesimuló,
mailáthpusztai tó mellett épülő, a Dráva folyótól
néhány száz méterre elterülő, biztos pihenést, kikapcsolódást nyújtó horgászfalu.
A XIX. sz. elején épült barokk stílusú református temploma, amely eredetileg fakazettás volt, de a felújítások során a festés eltűnt.
Diósviszló
A falu nagy múltú település, a középkorban várral is rendelkezett. Neve az írásos emlékekben már 1313- ban felbukkan. A XVI. században az Istvánffy család volt a földesura, akik kolostort is építettek, mely sajnos a török hódoltság idején elpusztult. Copf stílusú református templomuk 1800 és 1804 között épült.
Drávacsehi
A település az Ormánság legdél-keletibb részén található, Harkány város közelében. Mindössze 4 km távolságban van a drávaszabolcsi magyar-horvát határátkelő. Vadászatra alkalmas területtel rendelkezik.
A község református temploma 1802-ben épült copfstílusban, melynek berendezése népies, festett.
Művelődési ház biztosít
a helyi kulturális életnek, rendezvényeknek megfelelő
környezetet.
Drávafok
A községben helyi védelem alatt áll a katolikus és református templom, parókia, több lakóház, a Fodor-féle kúria, melyet néhány évvel ezelőtt felújítottak valamint jelentős természeti értéket képviselő, közel 180 ha-os legelő, mocsár.
A falu évi rendszerességgel megrendezi a Magyar nyelv hetét
és a Határon túli magyarok fesztiválját.
1792-ben épült késő barokk stílusban Drávaiványi műemlék védettségű református temploma, melynek festett kazettái az ősi magyar jelképrendszer legszebb elemeit hordozzák. Említést érdemel még a Kossuth u.6.sz. alatt található épület, melynek homlokzata a népi építészet jellemző jegyeit vonultatja fel.
Drávakeresztúr
A község a dél-nyugati határszélen helyezkedik el, 1 km-re a Dráva folyótól. Környéke a Duna-Dráva Nemzeti Park része, amely természetvédelmi terület.
A községben jelentős horvát kisebbség
él, mely kisebbségi önkormányzatot is alakított.
A település helyileg védett 100 éves hársfákkal büszkélkedhet és egy 110 éves ormánsági ház is található a faluban.
Drávaszerdahely
Drávasztára
A község az Ormánság dél-nyugati részén a magyar-horvát határ mellett helyezkedik el. A horvát nemzetiségi falu megőrizte hagyományait, kultúráját. Hagyományőrző tambura zenekarral is rendelkeznek. Emlékszobát rendeztek be a faluban talált használati tárgyakból, mely a falusi élet mindennapi tárgyait mutatja be.
Felsőszentmárton
A község a Dráva folyóhoz és a magyar-horvát határhoz közel helyezkedik el, többségben horvát anyanyelvű lakosok lakják. A körzet természetvédelmi terület, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Védett a felsőszentmártoni sportpályát övező őstölgyes és a közelben lévő Parkerdő.
Gilvánfa
Gilvánfa az Ormánság északi területén elhelyezkedő, többségében romák lakta község.
Gyöngyfa
1826-ban épült kazettás mennyezetű református temploma, mely a falu védett épített értéke.
Hegyszentmárton
A község közelében, a Szőlőhegyen zártkert üdülőfalut alakítottak ki, mely egész évben kulturált körülmények közt várja a pihenni vágyókat.(Cím: TTT Kft. 7837 Hegyszentmárton, Pf.: 3., tel: 73/ 494-943.) Az önkormányzat kezelésében van egy horgásztó (tel: 73/ 494-031) az Ócsárd és Vidéke Vadásztársaság pedig vadászatra alkalmas területtel rendelkezik.
Hirics
A Dráva árterületén a folyótól 2 km-re található a község. Egy 1346-ból származó okmány már megemlíti a nevét.
Ipacsfa
Az Ormánság keleti részén, a Dráva folyóhoz és Harkányhoz közel helyezkedik el a település, mely Baranya megye aprófalvai közé tartozik.
Kákics
Az Ormánság északi részén fekszik a település, melynek környezetében sok vízfolyás található, köztük a Fekete-víz és a Gyöngyös-patak.
Kemse
Kémes
Királyegyháza
Kisasszonyfa
Kisszentmárton
Kovácshida
Kórós
Lúzsok
Magyarmecske
Magyartelek
Első írásos említése 1493- ból származik Kysthelek formájában. A középkortól a tanácsrendszerig uradalmi birtokközpont volt.
A község művelődési házzal rendelkezik, temploma, iskolája nincsen.
1995-ben szociális földprogram indult a településen, melynek célja, hogy a lakosságot legalább önellátó gazdálkodási szintre tudja hozni.
Markóc
Marócsa
Nagycsány
Okorág
Ózdfalu
Páprád
Az első írásos emlékek már 1260- ban megemlítik a falu nevét.
A település 100 fő befogadására alkalmas művelődési házat üzemeltet, mely ifjúsági klubnak ad otthont.
A településen műemlék védettségű tájház található, mely a XIX. sz. második felében épült.
Piskó
Rádfalva
Sámod
Sellye
"Sellye, az Ormánság fővárosa"
Sósvertike
Sumony
Szaporca
Tengeri
Tésenfa
Téseny
Vajszló
Vejti
Zaláta
Régészeti emlékeket ugyan nem találtak, de az adatok arra utalnak,
hogy a római korban őrtorony állt a településen.
A község jellegzetessége az átlagosnál szélesebb, parkosított,
fával, virággal beültetett főutca. A falu közepén
található a református templom és egy hősi emlékmű.
A község az Ormánság dél-nyugati részén a magyar-horvát határ mellett helyezkedik el. A horvát nemzetiségi falu megőrizte hagyományait, kultúráját. Hagyományőrző tambura zenekarral is rendelkeznek. Emlékszobát rendeztek be a faluban talált használati tárgyakból, mely a falusi élet mindennapi tárgyait mutatja be.
A drávasztárai öreg fák és a drávasztárai
fás legelő helyi jelentőségű védett természeti érték.
Felsőszentmárton
A község a Dráva folyóhoz és a magyar-horvát határhoz közel helyezkedik el, többségben horvát anyanyelvű lakosok lakják. A körzet természetvédelmi terület, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Védett a felsőszentmártoni sportpályát övező őstölgyes és a közelben lévő Parkerdő.
Gilvánfa az Ormánság északi területén elhelyezkedő, többségében romák lakta község.
A település neve a XIV. században olvasható
először írásos emlékekben. Első régészeti
lelete a korai rézkorból került elő, mely
egy ellentett élű rézcsákány.
1826-ban épült kazettás mennyezetű református temploma, mely a falu védett épített értéke.
A település határában védett tölgyfákkal tarkított legelők
találhatók, ahol az őszi kikerics virága nyílik.
Hegyszentmárton
A község közelében, a Szőlőhegyen zártkert üdülőfalut alakítottak ki, mely egész évben kulturált körülmények közt várja a pihenni vágyókat.(Cím: TTT Kft. 7837 Hegyszentmárton, Pf.: 3., tel: 73/ 494-943.) Az önkormányzat kezelésében van egy horgásztó (tel: 73/ 494-031) az Ócsárd és Vidéke Vadásztársaság pedig vadászatra alkalmas területtel rendelkezik.
Az önkormányzat helyi adó kedvezménnyel segíti a vállalkozásokat.
Hirics
A Dráva árterületén a folyótól 2 km-re található a község. Egy 1346-ból származó okmány már megemlíti a nevét.
A településhez tartozik egy egyhektáros horgásztó, melynek
fenntartásáról faluban alakított horgászegyesület gondoskodik.
Az Ormánság keleti részén, a Dráva folyóhoz és Harkányhoz közel helyezkedik el a település, mely Baranya megye aprófalvai közé tartozik.
Református templomuk falán a második világháborús
hősi halottaknak emlékművet állítottak.
A falu művelődési házzal is rendelkezik,
melyben ifjúsági klub működik és
a könyvtár is itt kapott helyet.
Kákics
Az Ormánság északi részén fekszik a település, melynek környezetében sok vízfolyás található, köztük a Fekete-víz és a Gyöngyös-patak.
A kákicsi magyar kőrisfák és 12
kocsányos tölgy helyi védettségű természeti érték. Az 1836-ban épült klasszicista
református temploma műemlék jellegű, valamint az egykori pásztorház is.
Itt született és élt Kiss Géza református lelkipásztor, író,
aki az Ormánságnak jeles kutatója volt és Ormányság címmel könyvet is írt
róla.
Kemse
Az Ormánság közepén, a Dráva egyik ágának öblében található
bokortelepülés. Házai kör alakú teret alkotnak, nem párhuzamos sorpárokban épültek,
ahogy az megszokott.
Egykori templomuk az Ormánságra
jellemző festett fakazettákkal volt díszítve, ma a Magyar Néprajzi Múzeum néprajzi
tárlója őrzi ezeket.
Kémes
A település a Duna-Dráva Nemzeti Park természetvédelmi terület
része. Közelében folyik a Pécsi víz és a Fekete-víz. A község és a Dráva folyó
között húzódik a Dráva valamikori medre, melyet ma Cun-Szaporca Ó-Dráva medernek
hívnak.
A szegényparaszti életmód jellegzetes emléke az itt található
talpas lakóház.
A falu művelődési házzal rendelkezik,
melyben klubot is működtetnek.
A rézkor késői szakaszában élt
Péceli kultúra nyomait találták a településen. Írásos forrásban 1274-ben
bukkan fel először a neve. Temploma 1806-ban épült
copfstílusban, melynek főoltára Haraszti
Pál pécsi iparművész alkotása.
A településen található az Istvánffy
család ősi kastélya. Jellegzetes épített értéke még az 1765-ben épült
katolikus templom. Az önkormányzat kezelésében horgásztó, a Nimród Vadásztársaságnak
pedig vadászterülete van a településen.
Kisszentmárton
A falu környezetében igen sok
élővíz található: Dráva, Fekete-víz, Kisszentmártoni Tavak, Mailáthpusztai
horgásztó, Mérnökházi tó. Határában több védett
erdőrész fekszik. Igen sok ritka növény
fordul elő a környező mocsaras-lápos vidékeken. Faunájában megtalálható
a réti sas, réti héja és a fekete gólya is.
Kovácshida
A faluban található református templom egyike a fennmaradt
jellegzetes ormánsági fakazettás templomoknak. Az
1830-as években készült belső karzat mellvédje festett táblákból áll.
A templombelső az ormánsági népi díszítőelemeket reprezentálja.
A Duna-Dráva Nemzeti Park védetté
nyilvánította a település horgásztavát, annak mocsaras környékét és élővilágát.
Az Ormánság közepén található
település, mely már az őskorban is lakott volt, amit bizonyítanak a területén
talált tárgyi emlékek.
1793-ban épült református temploma, mely a magyarországi kazettás
templomok egyik legértékesebbje. Különös értéket képvisel a festett kazettás
mennyezet és az ugyancsak festett két karzat.
Lúzsok
Az írásos emlékek először 1346-ban
tesznek említést a településről. Az faluban az ormánsági építkezésre
jellemző talpas ház képviseli a népi építkezés emlékét.
A település már az őskor idején
is lakott volt, ezt bizonyítja az ott talált rézcsákány. Első írásos említése
1332-ből való. A népi építészet emlékét őrzi a 150 éves római katolikus
kápolna, mely méltó dísze a falunak.
Első írásos említése 1493- ból származik Kysthelek formájában. A középkortól a tanácsrendszerig uradalmi birtokközpont volt.
A község művelődési házzal rendelkezik, temploma, iskolája nincsen.
1995-ben szociális földprogram indult a településen, melynek célja, hogy a lakosságot legalább önellátó gazdálkodási szintre tudja hozni.
Markóc
A falu néhány kilométerre fekszik a Dráva folyótól. Helyi védelem
alá helyezett természeti értéke a falu előtti berek,
mely értékes növény- és állatvilággal rendelkezik és pihenésre is alkalmas.
A településen védettséget élvez
a templom valamint a volt iskola épülete, melyet a néhai Draskovich gróf adományozott
a településnek 1886-ban, egy tűzvész után.
A falu Települési Jóléti Szolgálatot
működtet.
Nagycsány
A falu műemlék jellegű református
templommal rendelkezik. Műemléki védettség alatt van a Fő út 42. szám alatt
álló parasztház is, ami a falukép jellegzetessége. A Közösségi
Házban alkalmanként kulturális jellegű rendezvényeket szerveznek a település
lakói számára.
Okorág
A falu első írásos emlékei
még az Árpád-korból származnak, amikor is Okur néven említették.
A közösségi együttlétekhez a helyi
kultúrház ad alkalmat, melyben ifjúsági klub működik.
A faluképet a tájegységnek megfelelő
hangulatú házak jellemzik, és említésre
méltó az I. és II. világháborús emlékmű, melyet hősi halottaik emlékére állítottak.
A falu 80 fő befogadására alkalmas
kultúrházzal rendelkezik. Évente romanapot, nyugdíjas találkozót és falunapot
tartanak. Vadászatra alkalmas területe is van a településnek, mely az Ócsárd
és Vidéke Vadásztársaság kezelésében van.
Az önkormányzat a vállalkozásokat helyi adó kedvezményben részesíti.
Az első írásos emlékek már 1260- ban megemlítik a falu nevét.
A település 100 fő befogadására alkalmas művelődési házat üzemeltet, mely ifjúsági klubnak ad otthont.
A településen műemlék védettségű tájház található, mely a XIX. sz. második felében épült.
Piskó
A településen a lakosság legnagyobb aránya roma származású,
cigány kisebbségi önkormányzattal is rendelkeznek.
Ritka jellegzetességet kölcsönöz a faluképnek a
település közepén végignyúló kanális, egykori vízgyűjtő árok.
A közösségi életnek a templom és az általános iskola biztosít
helyszínt.
A község területén a római korból származó sírokat találtak,
a honfoglalás idejéből pedig sírokból származó leletek kerültek elő. A település
XIX. sz-i temploma késő klasszicista stílusú.
Művelődési házukban alkalmi rendezvényeket
tartanak és könyvtár is rendelkezésre áll a művelődni vágyóknak.
Az önkormányzat a helyi adók csökkentésével segíti a vállalkozásokat.
Sámod
1810-ben épült református templomát
műemlék jellegű épületként tartják számon.
A két világháború elhunytjainak emlékére a falu hősi emlékművet állíttatott,
mely Rigó István szobrászművész alkotása. A lakóházak a század eleji
ormánsági építészeti karaktert őrzik.
Sellye
"Sellye, az Ormánság fővárosa"
Sósvertike
Az Ormánság déli részén található
kistelepülés. A lakóházak egy részén még fellelhetők a népi építészeti formák
és motívumok. A település kultúrházzal is rendelkezik, melyben ifjúsági klub
működik.
Helyileg védett természeti értékez
képvisel a község hét kislevelű hársfája.
Területén természetes halastó
található, melynek utánpótlását az Okor-patak biztosítja. A természeti látnivalókat
gazdagítja a közelben fekvő Szentegáti erdő. A településnél madármegfigyelő
állomás is működik, mivel ez a rész a vándormadarak pihenő helye, valamint a
vízi, nádi és erdei madarak állandó lakhelye.
A települést környezetvédelmi területté nyilvánították. Növényvilága
egyedülálló ritkaságokat rejt és értékes madárvilággal is rendelkezik. A Kémesi
Horgászegyesület kezelésében álló Kisinci tó a
sporthorgászoknak nyújt kitűnő lehetőséget, a Kisinci Vadásztársaság pedig vadászterülttel
rendelkezik a település közelében.
Tengeri
A régészeti leletek a kelták itteni letelepedését jelzik. A
falu neve az írott forrásokban először 1428-ban
bukkant fel. Baranya megye egyik legkisebb települése. A lakóházakon
még megtalálhatók a régi építészet jegyei. A községnek temploma nincs, csak
egy haranglábbal és szükségkápolnával rendelkezik.
A falu déli részén természetvédelmi terület húzódik, melynek
gazdag vízi világa mellett nevezetessége az itt
fészkelő réti sas. A Kisinci Vadásztársaságnak vadászatra alkalmas területe
van a község közelében.
Téseny
A település a leletek tanúsága
szerint már a kő- és a bronzkorban is lakott volt. Építészeti értékei közül
említést érdemel a Rákóczi utca 20. sz. alatt lévő lakóház, melyet homlokzati
díszítése tesz értékessé. A faluban haranglábat állítottak, melynek emléktáblája
az I világháborúban elesettek emlékét hirdeti.
A faluban több kőből készült emlékkereszt is található.
Vajszló
Vajszló az Ormánság egyik központja,
a térség kulturális, gazdasági, közlekedési, oktatási és egészségügyi centrumának
tekinthető.
Az első, a települést említő
írásos emlék 1244-ből maradt fenn. Az ormánsági településekhez hasonlóan Vajszló
is református község, református temploma 1747-ben épült.
A környék gazdag természeti értékekben. A közelben található
a Mailáthi-tó, a Dráva folyó és a Hegyszentmártoni tó,
melyek igazi paradicsomot jelentenek a horgászok számára. A környező legelők,
erdők ritka védett növényekben bővelkednek. A természet által nyújtott lehetőségek
különösen a vadász és horgász turisták számára ideálisak.
A református templom mellett
a községnek egyéb építészeti értékei is vannak. 1784-ből származik a katolikus
templom, a vármegyeháza a múlt századból való, számos lakóház a századforduló
idején épült.
A falu neves személyisége volt Kodolányi János író, akinek
sok könyvét ihlette Vajszló és az Ormánság. A róla elnevezett múzeum a település
egyik legfontosabb kulturális központja.
A község művelődési házában Haraszti
Pál festőművész állandó kiállítása tekinthető meg.
Évente megrendezésre kerülő rendezvényük
a Szent István nap körül tartott Vajszlói napok, melyet termék-és vadászati
kiállítással kötnek egybe.
Vejti
A település a Dráva völgyében fekszik,
mindössze 3 km-re a határfolyótól. Jellegzetes természeti értékei a tölgyes,
az ártéri erdős, a dió, a kőris, az akác és az őszi kikerics. Jó néhány ragadozó
madár, mint a gyöngybagoly, macskabagoly, uhu és kuvik is megtalálható itt.
A ligeterdőkben szarvas, őz, vaddisznó, sőt vadmacska is él.
Zaláta
A Dráva folyóval határos település, mely a Duna-Dráva Nemzeti
Park része. Az első írásos emléke 1322-ből származik.
A község központi terén négy védett kocsányos tölgy és két
hársfa található.
A település saját zászlóval, címerrel és önálló települési
térképpel is rendelkezik.
Örülök, hogy Kodolány János írásaiban csodaszépen leírja, ábrázolja ezt a szép vidéket, szokásokat, indulatokat, egykéskedést, reformátusságot
VálaszTörlés